Szirmainé dr. Kövessi Erzsébet az elmúlt évtizedek közművelődésének jelentős személyisége, a Budapesti Művelődési Központnak megalakulása óta munkatársa, kiváló pedagógus és népművelő, iskolánk alapító igazgatója volt.
Rosszindulatú jóslatként fogadták jelzéseit a 80-as évek második felében: a képzetlen, s így munkához nem jutó, fiatal generáció ön - és közveszélyes társadalmi jelenség lesz. Kövessi Erzsébet a közoktatásnak túlságosan is népművelő, a népművelésnek pedig túl pedagógus lelkületű ember volt. Pedig jóslatát a számokra alapozta: az 1980 - as évek végén kevesebb középiskolai férőhely volt Budapesten és országszerte, mint a tanköteles tanulók száma.
1990 - ben a demográfiai hullám csúcsán kialakult oktatási krízis idején hozta létre iskolánkat Szirmainé Kövessi Erzsébet a 14-20 - éves fiatalok továbbtanulási és pályakezdési gondjainak enyhítésére. Az iskolának a Budapesti Művelődési Otthon adott helyet. Két legfontosabb célkitűzése a magyar kézműves hagyományok ápolása és a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok szocializációjának segítése volt. Az "újfajta kezdeményezés", vagyis iskolánk az első évben 120 fővel indult, de nagyon hamar kinőtte a létrehozó művelődési ház kereteit. A működés során egyre szaporodtak a belső konfliktusok, a Fővárosi Kulturális Bizottság 1993 májusában úgy döntött, hogy a művelődési háznak és az iskolának szét kell válnia. És Szirmainé dr. Kövessi Erzsébet konokul pályázott, tervezett, kijárt, eljárt, bejárt, tárgyalt, kilincselt. Szövetségeseket keresett, a barátokból munkatársat, a munkatársból barátot, főnökből kollégát formált. Felállt, újrakezdte, folytatta. Nem adott esélyt a kudarcnak. Hangoztatja korszakalkotó felismerését: a népi kézművesség tudásával kínálta meg a kallódásra ítélt fiatalokat, hogy az érték és a piacképes tudás adjon nekik ESÉLY - t. Ezt követte egy másik gondolata: önálló alapítványi iskola kell.
1992 nyarán megalakult a Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítványa, melynek célja az iskola rászoruló gyerekeinek segítése. S végül 1995. október végén megszületett a Fővárosi Közgyűlés döntése: 1996. január 1 - től iskolánk önálló oktatási intézmény, fenntartója a Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítványa. Az 1995/96 - os tanévet már a jelenlegi épületben kezdhették meg iskolánk akkori tanárai és tanulói.
Ebben a lendületesen fejlődő szakaszban érte az iskolát az igazgatónő, dr. Kövessi Erzsébet hirtelen halála, aki ennek az iskolának motorja, lelke, a megalakulás és a fennmaradás kiharcolója volt. Olyan ember, aki az iskola nagy gondjait, problémáit szívós kitartással úgy tudta megoldani, hogy közben maximális figyelmet, szeretetet tudott nyújtani minden egyes gyereknek és a tantestület minden tagjának. Tervekkel, beteljesületlen vágyakkal hagyott itt minket. A halál nem adott esélyt, hogy megpihenve, nyugodtan tekintsen rá művére.