Fogd meg a kezem!
Gyermekként nagy biztonságot jelentett számomra, amikor édesanyám féltő és erős keze fogta kezem, hogy vezessen és védelmezzen. Akárhová is mentünk, szerette volna maga mellett tudni, az amúgy eléggé aktív és kalandvágyó gyermekét, de én persze tudtam, hogy anya mindig tudja, mikor kell erősebben fognia a kezem, vagy hogy mikor lehet elengednie. Ezért ez mindkettőnk számára kielégítő volt. Egy darabig. Aztán ahogy nőtt az öntudatom, egyre kényelmetlenebbé vált már számomra a helyzet és legtöbbször igyekeztem szabadulni a szerető kezektől, pedig azok továbbra is jót akartak nekem.
Fiatal felnőtt életem első éveit még Isten nélkül éltem, s bizony jó néhány olyan dolgon keresztül mentem, amit nem szeretetem volna és gyakran ennek én magam voltam az oka. Ám ekkor "váratlanul átölelt az Isten" és erősen megfogta a kezem. Immár huszonhat éve édesanyám után (vagy mellett), ő fogja a kezem. Felsorolhatatlanok azok az élethelyzetek, amikor az ő gondviselése tartott meg engem és fordította jó irányba az éltemet.
Isten a te kezedet is megszeretné szeretettel ragadni, mert ő tud téged is jó irányba terelni, meggyógyítani, megszabadítani. Sokszor azonban még mindig nagy az öntudatunk, vagy kevés a hitünk ahhoz, hogy ezt megengedjük neki. A lelkünk mélyén tudjuk talán, hogy ezt kéne tennünk, de félünk az ismeretlentől, a kudarctól, mások véleményétől. Így inkább néha keserűen nyeljük a sorsunk és biztatgatjuk magunkat, hogy majd csak jobb lesz. Pedig csak el kéne ismernünk, hogy egyedül nem megy jól, vagy nagyon is rosszul megy az élet. Csak ki kéne tárnunk a kezünket a teremtő Atya felé, hogy az ő védelme, szeretete vezethessen bennünket, hogy szabadok lehessünk a sok gondunk ellenére is, mert az igazi szeretet szabaddá tesz és egy jobb élet felé visz bennünket.
Isten ma is hív téged: Fogd meg a kezem! Ne félj, én megsegítelek!
Üdvözlettel:
Szalai Tamás
iskolalelkész
Addetur - Kövessi Erzsébet
+3620 256-5389
szalai.tamas@baptistasegely.hu
szalai.tamas@addeturiskola.hu
szalai.tamas@kovessi.hu
