Érettségi Vizsga általános tudnivalók

Ez a tájékoztató rövid áttekintést ad az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról, a vizsgára vonatkozó jogszabályok és az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos helyi szokások figyelembevételével. A tantárgyakra vonatkozó sajátosságokról szaktanáraitokhoz forduljatok részletes felvilágosításért. Az érettségi vizsgákról rendelkező jogszabályok, (100/1997. (VI.13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról és a 40/2002 (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről) elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.

Vizsgaidőszakok


Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: vizsgaszabályzat) 12. § 6) bekezdés b) és c) pontja alapján érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a vizsgát szervező intézménynek.

Jelentkezési határidő

A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén
február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén jogvesztő.
Októberi-novemberi vizsgaidőszakban kiegészítő, szintemelő, pótló, javító, rendes és ismétlő érettségi vizsga tehető. Május-júniusi vizsgaidőszakban a fentieken kívül
előrehozott érettségi vizsga is tehető, de csak informatika és idegen nyelv tantárgyakból és csak a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanév végén a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények teljesítése után.

Az érettségi vizsga lebonyolítása

A vizsgázók az érettségi vizsga minden eseményére (tehát valamennyi írásbeli vizsgára, a szóbeli vizsgára, a tájékoztató értekezletre és az eredményhirdetésre) ünnepi öltözetben jönnek.Az érettségi vizsgáról (írásbeliről, szóbeliről) elkésni gyakorlatilag nem lehet.

30 perccel a vizsga kihirdetett időpontja (a szóbeli esetében: a terembe lépés tervezett ideje) előtt az épületben kell, hogy legyél. Nem indokolhat késést sem közlekedési akadály, sem bármilyen személyes mulasztás vagy gondatlanság (csak egészen kivételes esemény, pl. természeti katasztrófa, árvíz, közlekedési sztrájk stb.).Ha a vizsgázó neki felróható okbólelkésik, vagy távol marad, vagy engedély nélkül eltávozik a vizsgáról, akkor az adott tárgyból (egy másik vizsgaidőszakban) csak javítóvizsgáttehet. Az esetleges késés, hiányzás, eltávozás okának megítélése az iskola igazgatójának joga.

Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgára vizsgázónak magával kell hoznia a személyazonosságát igazoló okiratai közül legalább egyet (diákigazolvány, személyi igazolvány). (Az emelt szintű vizsgákról a vizsgázók személyesen kapnak írásos értesítést.) A termen belüli ülésrendet a felügyelő tanár határozza meg úgy, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák.Természetesen feltétlenül hoznod kell kék színű tollat (többet is)!A vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi a diákok személyazonosságát, majd ismerteti az írásbeli dolgozatok megtekintésének napját és a felülvizsgálati kérelem beadásának módját. A vizsgázók jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják, hogy a tájékoztatás megtörtént.Az írásbeli vizsgán központilag összeállított feladatsort kell megoldani, melyet a Kormányhivataltól a körzetközponti jegyzőtől átvéve az érettségi vizsga reggelén kap meg az iskola.

KÖZÉPSZINTEN a vizsgázót nevével azonosítják. A neveteket tehát fel kell írni a feladatlap minden oldalára és arra a borítékra, amelybe a kidolgozott feladatlapokat teszik.

EMELT SZINTEN minden érettségiző kap egy azonosító jelet. A feladatlapokra és a borítékra nem a neveteket, hanem ezt az azonosító jelet kell ráírni.

A feladatlap belső oldalán a kitöltéssel kapcsolatos fontos tudnivalók találhatók, ezt a kitöltés megkezdése előtt minden vizsgázónak figyelmesen el kell olvasnia. A vizsgázók csak tollal(kék vagy fekete tintával) írhatnak. Vegyszeres javítás, átfestés tilos. Az írásbeli vizsga alatt atermet(rövid időre, azaz 2-3 percre) egyesével el lehet hagyni, ilyenkor a feladatlapokat, dolgozatlapokat a felügyelőnek át kell adni. Odakint beszélni senkivel sem szabad. Az érettségi vizsga szabályosságára a folyosókon is felügyelő tanárok vigyáznak. Az írásbeli munka befejeztével (ill. az egyes feladatlapok beadása előtt) a vizsgázónak – egyetlen ferde vonallal – át kell húzni az üresen hagyott részeket, valamint a piszkozatlapokat. A dolgozat fedőlapjára rá kell írni, hogy hány darab piszkozati lapot és hány darab tisztázati lapot használt a diák. A tisztázati lap azt jelenti, hogy a feladatlaphoz tartozó megoldásokat a vizsgázó külön lapon oldott meg, ezeket nem kell áthúzni. A dolgozat beadásakor a vizsgázó a feladatlapokat, tisztázati- és piszkozatlapokat beleteszi a borítékba, és azt nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár ellenőrzi a rovatok kitöltését és az áthúzásokat, majd a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot; a jegyzék és a jegyzőkönyv megfelelő rovatába beírja a befejezés időpontját, és aláírásávalhitelesíti azokat. A jegyzék megfelelő rovatát a vizsgázó isaláírásával látja el. Ez időt vesz igénybe, ezért azok a diákok, akik szintén befejezték már dolgozatukat, csendben helyükön ülve várakoznak, hogy a dolgozatuk beadásával rájuk kerüljön a sor. A vizsgázónak a terem elhagyása után a vizsga részére elkülönített épületrészből is azonnal el kell távoznia.

Szabálytalanságok kezelése

  • Szabálytalanságnak minősül az érettségi vizsgára vonatkozó szabályok megszegése.(mobil telefon használata, fegyelmezetlenség, meg nem engedett segédeszközök használata, a terem engedély nélküli elhagyása stb.)

  • Amennyiben a felügyelő tanár szabálytalanságot észlel, ennek tényét, illetőleg pontos idejét a feladatlapra rávezeti, azt aláírja, de a feladatlapot nem veszi el a vizsgázótól, és a vizsgázó az írásbeli vizsgát folytathatja. A szabálytalanságról a folyosó ügyeletes tanáron keresztül tájékoztatja az intézmény igazgatóját.

  • Az igazgató az írásbeli vizsgát követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyve foglalja. A jegyzőkönyv elkészítésének ideje alatt az érintett vizsgázó(k) a vizsga helyszínét nem hagyhatják el.

A szabálytalanság elbírálására a vizsgabizottság jogosult, és a következő döntéseket hozhatja:

  • a szabálytalanság elkövetésekor éppen kidolgozott vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészében érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt.

  • az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

  • a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.

 

Az írásbeli dolgozat megtekintése

A kijavított dolgozat megtekintésére a vizsgázónak lehetősége adódik, melynek pontos időpontja az írásbeli vizsga időpontjában kerül kihirdetésre. A betekintés során a dolgozatról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthetsz, és az értékelésre észrevételt tehetsz.

(Térítéses szolgáltatásként lehet fénymásolatot készíttetni, de minden vizsgázónak azt ajánljuk, hogy dolgozatairól elektronikus úton /pl. digitális fényképezőgéppel/ készítsen másolatot.)

Esetleges észrevételedet a megtekintést követő első munkanap végéig – 16 óráig – adhatod be az iskola igazgatójának. A megtekintés helyszínén ehhez formanyomtatványt lehet kérni. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltakról eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.

A benyújtott észrevételről középszintű érettségi vizsga esetén a vizsgát szervező intézmény pedagógusaiból és az elnökből álló vizsgabizottság, míg emelt szintű vizsga esetén a Kormányhivatal által kijelölt – a vizsgát szervező intézménytől – független szakértő dönt.

A szóbeli vizsga

A szóbeli érettségi vizsgák első napjának reggelén az elnök tájékoztató értekezletet tart, amelyen minden vizsgázónak és a vizsgabizottság tagjainak kötelező a részvétel.

A szóbeli vizsgáztatás reggel 8 óra előtt nem kezdhető el (még a tételek kihúzásával sem), és nem tarthat tovább 18 óránál. A vizsgázónak minden felelet előtt legalább 30 perc gondolkodási időt kell kapnia (póttétel esetén 20 percet). Az idegen nyelvi szóbeli vizsgán nincs felkészülési idő. A tétel kihúzása után a vizsga azonnal megkezdődik, ezért általában az igen nyelv vizsgával kezdődik a szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgára a vizsgázónak csak tollat kell hoznia, minden segédeszközt az iskola bocsát a rendelkezésére. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételthúzat vele. A szóbeli érettségi vizsgán csak a következő tétel kihúzása előttlehet elhagyni a termet. (Rendkívüli esetben egy tanár kíséretében a vizsgázó eltávozhat.) Az elnök a szóbeli vizsga előtti tájékoztató értekezleten, valamint a záró eredményhirdetésen ismertetni fogja, hogy az esetleges észrevételeket milyen formában, milyen címre, milyen határidővel lehet eljuttatni.

Az érettségi vizsga befejezése, az eredmény

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékában és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell tejesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítmény elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet.Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

Százalékos teljesítmény

Osztályzat

80-100 %

jeles (5)

60-79 %

jó(4)

40-59 %

közepes (3)

25-39 %

elégséges (2)

0-24 %

elégtelen (1)

 

Az érettségi vizsgákat az eredményhirdető értekezlete zárja le. Az elnök kihirdeti a vizsga eredményét. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát. Az eredményhirdető értekezleten mindenkinek meg kell jelennie, ünnepi öltözetben. Itt kapátok kezetekbe az érettségi bizonyítványt. Fontos, hogy rögtön ellenőrizzétek a kiállított bizonyítványt, megnézzétek, hogy pontosan vannak-e beírva az adataitok.

A vizsgázó a vizsgabizottság döntései ellen – a döntést követő három munkanapon belül – a jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be az iskolán keresztül.

 

 

A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005 májusában került bevezetésre.  Az első kétszintű érettségi vizsga óta az összes eddigi érettségi vizsgaidőszak feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján az alábbi linken.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

 

A következő vizsgaidőszak 2016. május-június:
http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2016tavaszi_vizsgaidoszak