Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák

A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.§-a sorolja fel.
A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a Rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

  • osztályozóvizsgák
  • javítóvizsgák
  • különbözeti vizsgák
  • pótló vizsgák


Osztályozóvizsga

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulók osztályozóvizsgát kell tennie, ha
előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot.
külföldi tartózkodás, magántanulói státusz, illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;
a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át, elméleti és szakmai órák 20-20%-t)

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (8) bekezdése alapján:
„A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. „


Az osztályozóvizsga eljárásrendje:


Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Egy tanévben az osztályozó vizsgát három alkalommal szervezi az iskola:
                                                   - 1. félév végén
                                                   - áprilisban
                                                   - 2. félév végén
A vizsga pontos napjáról a vizsgázót, illetve a szülőt minimum két héttel értesítjük.
Egy vizsgaidőszakban legfeljebb három évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.
Az osztályozóvizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.
Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg, melyről a tanuló tájékoztatást kap.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. A szaktanárok az igazgatóval együtt döntve adják meg az engedélyt, figyelembe véve az adott tanuló tanulmányi és szaktantárgyi teljesítményét. A jelentkezési határidő: január 10. A döntés az első félévi osztályozó értekezlete után történik és arról a tanulót január végéig értesítjük.
Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére.  Erre az engedélyt az igazgató adja.
Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetnie az osztályfőnöknek.
Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon.
A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha a félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve a félévi vizsgán nem jelent meg.
A tanítási év végén osztályozatlan tanuló csak akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie.

(7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Az osztályozóvizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való felkészülés alól.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki :

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
vagy az osztályozóvizsgán megbukott,
vagy ha a vizsgázó az írásbeli osztályozó,- illetve különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:
A javítóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.
A javítóvizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban értesíti.
A javítóvizsga követelményeiről a tanuló tájékoztatást kap.
A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja.
Ha a tanuló vizsgája sikertelen, az adott osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait.
A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
A javítóvizsga nem ismételhető meg.
A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba.
Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni.
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétel a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozóvizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet.
A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-74.§.rendelkezéseire.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

 A köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdés m pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az Intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet.
 A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.
 A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.
 A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.
 Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az Intézmény dönt.

A vizsgák szabályozása a gimnáziumban
a) A tanulmányok megkezdése előtti vizsgák
Felvételi vizsga

A Gimnáziumba való bekerülés a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye.
A szóbeli meghallgatás jelenleg két részből áll:
a) motivációt és kompetenciákat mérő kérdőív kitöltése
b) szóbeli meghallgatás

A szóbeli beszélgetés időtartama kb. 15 perc, kiindulópontja egy vagy több kép, illetve egy szöveg. A felvételi e részére külön készülni nem kell és nem is lehet, ugyanis nem lexikális ismereteket kérünk számon. Az értékelésben különös figyelmet fordítunk az értő szövegolvasásra, az önálló véleményformálásra, a problémamegoldó képességre és a kommunikációs készségekre.
Nyelvi szintfelmérő vizsga
A nyelvi csoportokba való besorolás tudásszint alapján történik, amelyet nyelvi szintfelmérő vizsgán mérünk. A vizsga a kilencedik évfolyam megkezdése előtt történik.

b) A tanulmányok alatti vizsgák

A Gimnázium helyi tanterv értékelése szabályozza a tantárgyi vizsgák rendjét.  

Trimeszter záró vizsga
A trimeszterek végén a tantestület három vizsganapot jelöl ki.
Trimeszter záró vizsgát tehet:
• akinek az adott trimeszterben elégtelen az eredménye az adott tantárgyból
• aki a számonkérésekről való hiányzás miatt nem osztályozható
• aki tanulmányait egyéni tanulási rendben folytatja
• aki magántanuló

Egy tanuló egy trimeszterben legfeljebb négy tantárgyból tehet vizsgát. A vizsga eredménye javítás esetén fölülírja a tanuló adott trimeszterben elért eredményét.
A trimeszter záró vizsga előírásai:
• A trimeszter záró vizsga történhet szóban és/vagy írásban.
• A sikertelen trimeszter záró vizsgát a tanuló nem javíthatja ki.
• Az osztályzatot a szaktanár állapítja meg.

A trimeszterzáró vizsga egy javítási lehetőség, nem kötelező, és vizsgadíj köteles.
Osztályozóvizsga
Osztályozó vizsgát tehet:
• ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól;
• ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget;
• igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, és igazolatlan mulasztásainak száma nem haladja meg igazolt mulasztásainak számát.
• egy vagy több tantárgyból a mulasztása eléri az éves óraszám 30%-át.
• ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot.

Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki.
Az osztályozóvizsga előírásai:
• Az osztályozó vizsgát 3 tagú bizottság előtt kell tenni.
• Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;
• Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.
• A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja.
• Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.
• Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

Javítóvizsga
Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 9 - 12. évfolyamon, a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott;
A javítóvizsgák előírásai:
• A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított legalább 3 tagú bizottság előtt kell tenni.
• A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;
• A javítóvizsga időpontja: augusztus 15- 31-ig terjedhet.
• Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell;
• A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az törzskönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá;
• A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola;
• A javítóvizsga nem ismételhető;
• Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

A „kisérettségi” vizsga
Az érettségire felkészítő szakasz keretében két alkalommal szervezünk úgynevezett „kisérettségi” vizsgákat:
• a 11. és a 12. évfolyamon a nevelőtestület által meghatározott időpontban, az addig tanult ismeretanyagból;
A „kisérettségi” vizsga eredményei egy trimeszter eredményével egyenértékűek.